A magyar agrárium erős évet zárt 2018-ban, és 2019-ben is további növekedést mutatott. A fejlődő pályán lévő szektor kibocsátása 2720 milliárd forint volt, ami 32 %-os javulás 2010-hez viszonyítva. Az alábbi adatokat Farkas Sándor agrárminiszter helyettes is megerősítette a decemberi Agrárszektor Konferencián. A rendezvényen dr. Gyuricza Csaba Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgató a sikerek mellett a problémákra és teendőkre is rávilágított: a magyar mezőgazdaság nagyon támogatás orientált, tehát nagyobb a támogatások aránya, mint a jövedelmezőség. A Professzor Úr hat pontból álló programot állított össze, mely elengedhetetlen a fejlődéshez. Vizsgáljuk meg, melyek ezek, és hogyan kapcsolódik a gyakorlatban az Agrárközösség/jómagam munkássága a felsorolt prioritásokhoz.

1. Agrárkutatás, innováció, oktatás: Az Agrárközösség partnereivel az elmúlt években folyamatosan tesztelte és kifejlesztette a drónos növényvédelemben használt CDA szórófejeket, amik hatékonyabbnak bizonyulnak a hagyományos hidraulikus cseppképzésnél.

1. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, technológiai újításokkal: Az Agrárközösség a NAIK-kal együttműködve folyamatosan tesztelte a komplett drónos növényvédelmi kijuttatást nemcsak szántóföldi, hanem szőlő kultúrákban egyaránt. Az eredmény felülmúlta a várakozásokat: ha a cseppképzés megfelelő, akkor alacsonyabb dózissal és lémennyiséggel is elérhető a szükséges lefedettség, és a hatékonysága kimagasló.

1. Precíziós gazdálkodás: Monitoring drónos szolgáltatásunkat a gazdálkodók folyamatosan rendelik meg az ország teljes területéről, mellyel időt és energiát takarítanak meg. Az ősszel kidolgoztunk egy precíziós szaktanácsadási csomagot is, melyben átvilágítjuk a vállalkozó teljes gazdaságát, majd hónapokra lebontva javaslatot teszünk neki, hol, milyen módszerrel tudna hatékonyabban gazdálkodni.

1. Horizontális és vertikális integráció: Rendszeresen tartunk országosan és kiemelten Kalocsa környékén is szakmai fórumokat, ahol tájékoztatjuk a gazdálkodókat és élelmiszer feldolgozókat az aktuális agrár kérdésekről és együttműködésre buzdítjuk őket. Februártól az Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségével (MVÜK) együttműködve létrehozzuk hazánk legnagyobb élelmiszergazdálkodási közösségét, ahol összehozzuk a vertikum meghatározó szereplőit, akik folyamatos kapcsolatot tudnak ápolni a rendszeren belül. Szigeti Tamás tagja lett a Fiatalok a Vidéki Értékek Megőrzéséért Egyesületnek (FIVÉM), ahol országosan népszerűsítik a fiatalok körében az vidéki életformát. Az új öntözési törvény életbe lépésével elsőként Kalocsán öntözési közösséget hozunk létre.

1. Méretgazdaságosság: Az Agrárközösség mintegy 32 ezer hektáron nyújt szaktanácsot országosan, Kalocsán és környékén ez a szám kezdi megközelíteni a 10 ezer hektárt. Ügyfeleinknél kiemelt fontosságot fektetünk a méretgazdaságosság kérdésére.

1. Helyi lehetőségek fejlesztése, szubszidiaritás: Az Agrárközösség pályázatírói a beadott kérelmekben maximális hangsúlyt fektetnek a gazdálkodó helyi adottságaira, és az őt közvetlenül körül vevő lehetőségek maximális kihasználására. Szigeti Tamás tavasztól várhatóan öntözési közösséget hoz létre Kalocsán és környékén, hogy a gazdálkodók könnyebben tudjanak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, és javuljon az öntözött területek nagysága. Kalocsán és az környékén ez kulcskérdés a fűszerpaprika folyamatosan csökkenő vetésterülete miatt. 

A következőkben olyan fontos pontokat foglalok össze, melynek kihívásai, megoldásai a magyar gazdatársadalom szereplői előtt állnak 2020-tól.

A Kalocsa és környéki gazdálkodók körében is rendkívül népszerű a kérdés, mi lesz a sorsa a nem teljesített vidékfejlesztési projektek által keletkező ’visszahulló pénzeknek’. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk az okokat is tisztázni kell. Személyes véleményem szerint a jelenlegi ciklus legnagyobb problémája az elhúzódó pályázati bírálatok voltak. Itt jegyezném meg, hogy ehhez hozzájárult az államigazgatási háttér átalakulása is.  Az Irányító Hatóság okulva az előző időszak hibájából már a jelenlegi ciklus elején megnyitotta a legtöbb pályázati ablakot. Ezzel viszont azt érték el, hogy a tömegesen beérkezett kérelmeket nem tudták megfelelő időben feldolgozni. Előfordult, hogy a beadott kérelmeket több, mint két év után bírálták el, addigra viszont a pályázó körülményei megváltozhattak, valamint nagymértékben drágultak a kivitelezés költségei is. Sok esetben találkoztam tehát azzal, hogy hiába volt a gazdálkodó kezében a támogatói döntés, nem tudja kivitelezni a tervezett beruházást.  Előre gondolva a pályázati kiírásokat 10%-os túlvállalással bírálták el, számítva az előzőekben taglalt eshetőségre. Összesítve kb. 20 %-ra teszik a meg nem valósult projektek arányát – ami a túlvállalással együtt számítva is – mintegy 100-120 milliárd forint visszahulló pénznagyságot jelenthet. A Vidékfejlesztési Program utolsó évében ezért, gyorsabban kipörgethető pályázatok megnyitását tervezik: ilyenek lehetnek a gépberuházások kertészet vagy állattartók esetében. Az új, 2020 után időszak vidékfejlesztési programjának csúszása miatt a tervek között szerepel még – a jelenlegi ciklus költségeinek terhére – egy újabb agrárkörnyezet gazdálkodási (AKG) célprogram megnyitása is. A termelők ez által nem esnének el egy kimaradó évben sem a termeléshez kötött, terület alapon járó többlettámogatástól, ráadásul az intézkedés tovább szolgálná a fenntarthatósági és környezetvédelmi célkitűzéseket is. A jelenlegi ciklusban is meghatározó az AKG és Ökológiai célprogram keretében folyósított támogatás mértéke a gazdálkodók számára: AKG programban 256 milliárd forintot utaltak át eddig a 610 ezer hektárra, az ökológiai támogatásban jóváhagyott 230 ezer hektár támogatása pedig 231 milliárd forint.

A családi mezőgazdasági vállalkozás létrejötte is már jó ideje foglalkoztatja a termelőket. A magyar gazdatársadalom elöregedő és a generációváltás miatt is szükségszerű a gazdálkodási és adózási formák rendbe tétele. A tervek szerint az újév első felében fogadják el a jelenlegi családi gazdálkodás kétféle módosítását: az egyik változatban csak alapanyag termelő magánszemélyek tartozhatnak 25 millió forint árbevételig, 10 millió forintig adómentesen. A másik változat a családi mezőgazdasági vállalat, ami jogi személyként működő, örökölhető speciális kft lenne, akinek kettős könyvvitelt kell alkalmaznia. Az adókedvezmény mértéke 50 millió forintig terjedne. 

A legnagyobb probléma az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésében látszik. A számok itt magukért beszélnek: hazánkban 1 millió földrészletet, 2,4 millió hektárt, és 4,6 millió földtulajdonost érint a probléma. A számadatokat tovább rontja a magyar gazdák rendkívül alacsony végrendelkezési aránya (6%). Az érintett területek sok vitát generálnak, csökken az együttműködés aránya, a banki szektor egyáltalán vagy nagyon nehezen tudja finanszírozni, a gazdálkodó végső soron pedig nem tud fejleszteni. A birtokrendezés megoldásában a törvényalkotók az egyszerű többséget látják a teljes egyetértés helyett, valamint területi minimumot határoznának meg. A törvénytervezet fontos része lesz azon kiegészítés, miszerint aki öntözőberendezéseket telepít a földjére, mindenkit megelőzve előhaszonbérleti jogosultságot szerez a gépek teljes amortizációjáig.

Az Országgyűlés decemberben elfogadta az új öntözési törvényt, miszerint az öntözés közügy, és mindez 2020 első napjától már hatályba is lép. Hazánkban kimondottan alacsony az öntözött területek nagysága, mintegy 2 % (a témában tavasszal tartottunk tájékoztató fórumot Kalocsán), ami nem éri el a 90 ezer hektárt. Az új törvény elfogadása szükségszerű mérföldkő volt hazánk vízgazdálkodásának fejlesztéséhez. Az ágazat kiemelt támogatást kap a következő 10 évben az Agrárminisztériumtól, a cél az öntözött területek arányának megnövelése mintegy 300 ezer hektárra, hogy a gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés az élelmiszer önrendelkezésünk miatt. Az új törvény lényege, hogy a gazdálkodóknak nagymértékben lecsökken az öntözésfejlesztéshez szükséges engedélyeztetési eljárások költség-, és időigénye. Új elemként jelenik majd meg az öntözési közösségek és szolgalom kialakításának lehetősége, amivel elsőként Kalocsán fogunk élni. (lás feljebb 6. pontnál)

A jövő évtől egy új mobilalkalmazás is segíti a gazdálkodók mindennapjait. Az ingyenes applikáció letölthető lesz az okos telefonokra és elsősorban tájékoztató funkciókat kap. 

A magyar mezőgazdaságban bőven van még potenciál, hozzávetőleg 30 millió ember ellátását tudná biztosítani az élelmiszertermelésünk. A kormány az intézkedései által tehát elkötelezett az agrárszektor további fejlesztéseit illetően. A magyar gazdatársadalom a jövő kihívásaira a nyitott, precíziós gondolkodással, az adatalapú stratégiai tervezéssel és digitális technológiák használatával tud megfelelően felkészülni. 

Kalocsa, 2019.12.29.                                                                                Szigeti Tamás

                                                                                                          Agrárközösség irodavezető